Számítástechnika, Informatika

Minden ami Computer! Nick Rivers Informatikai oldala

hidden hit counter

Windows

 

A Microsoft Windows a Microsoft Corporation többfeladatos, grafikus felhasználói felületek, és azzal rendelkező operációs rendszerek, valamint bizonyos mobiltechnológiák családja. A "Windows" szó és logó a Microsoft cég védjegye.

A Windows operációs rendszerek szabványos felületet nyújtanak, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. A Windows operációs rendszerek nagy részét magyar nyelven is kiadták (a Windows 2000 előtti szerverkiadásoknak nem volt magyar nyelvű verziójuk). Az operációs rendszer Vista verziója 35 nyelv összesen 37 változatában érhető el.[1]

 

A koncepció

A ma már kevéssé ismert Windows 1.0 felületét a Microsoft a Xerox által kifejlesztett koncepciók alapján készítette el, részben lemásolva az Apple cég aktuálisan használt operációs rendszerének működését. A fejlesztés jelentős részét teszi ki más cégek által kifejlesztett technológiák felhasználása (vagy azért, mert a technológia nem volt levédve, vagy mert felvásárolták az adott cégeket).

A kezdeti 16 bites verziók (1.0-3.1) illetve a DOS-ra épülő 32 bites verziók (Windows 95, Windows 98, Windows ME a kényelmet és a teljesítményt tartották szem előtt a biztonsággal szemben. Ezeknek a verzióknak nem volt szofisztikált jogosultsági rendszere. A Windows NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) már olyan architektúrával és biztonsági rendszerrel rendelkeznek, amely összemérhető a bevált Unix jellegű rendszerekkel (Linux+GNU, BSD).

Rendszerbiztonság

A korai Windows verziók (az NT technológia előtt) közismerten, a Unix szellemiséggel ellentétben nem követelték meg a preemptív, azaz egy legalább Intel-386-os szintű processzort. A 3.1-es verziót is még felbootolt DOS-ból kellett indítani, de egy legalább 386-os processzor esetén már úgynevezett enhanced mode üzemmód is elérhető volt. Ezen enhanced mode még csak részlegesen volt preemptív, azaz bizonyos esetekben az elszabadult programokat azok együttműködése hiányában is meg lehetett fékezni.

A korai és DOS alapú Windows verziók a „mindent szabad, kivéve néhány dolgot” elv alapján épültek fel, ellentétben a Unix-szerű rendszerek „minden tilos, kivéve a megengedett dolgokat” elvével. Ennek eredményeképp a felhasználói programok gyakorlatilag a teljes számítógépet és a rendszert képesek voltak elérni és módosítani. A felhasználói köztudat tévesen mindezt a felhasználói kényelemmel azonosította, míg az ezzel ellentétes Unix filozófiát pedig a felhasználó akadályozásaként élte meg. Az embereknek sok vírustámadást és saját kezelési hibát kellett ahhoz átélniük, hogy a 70-es évekből származó Unix filozófiát ne ellenségként, hanem hűséges védelemként éljék meg. Olyannyira a Unix filozófia felel meg jobban a vandálsággal és felhasználói tévedésekkel teli számítógépes világnak, hogy amilyen mértékben az igen széleskörű és szellemileg tarka-barka felhasználói réteg megértési, tanulási, megszokási és alkalmazkodási képessége engedte, a Microsoft lépésről lépésre ebbe az eredetivel ellentétes filozófia irányába húzta, művelte a Windowst. Azaz a Windows felhasználói igényét gondosan összhangba hozták az egész emberiségre kiterjedő felhasználói tábor realitásaival. Míg a Unixot egyetemi- és kutatói környezetben hasonló környezetre gondolva fejlesztették és csak a 90-es évek nagy változása, hogy a felhasználói tábor túlnőtt ezen a birodalmon, addig a Windows-t mindig is mindenkinek tervezték, azaz nem csak az elérhető számítógépek képességeit vették figyelembe, hanem a kiszolgálandó felhasználókét is. Mindennemű kölcsönös ócsárolás és fölösleges acsarkodás alapja az, hogy nem veszik figyelembe ezt a két jelentősen eltérő eredetet, eltérő filozófiát, és kölcsönösen nem tartják tiszteletben egymás ténylegesen elért eredményeit.

Később történtek fejlesztések: a Windows ME már képes volt a Windows-rendszerfájlok védelmére és illetéktelen módosítás után a visszaállításukra.

A Windows NT vonal működését, rendszermagját úgy tervezték újra, hogy a fenti biztonsági hiányosságokat kiküszöbölhetővé váljanak. Ennek megfelelően nemcsak hogy fájl szintű Hozzáférés Vezérlő Lista (HVL – Access Control List – ACL) alapú jogosultságkezelést kaptak az NT vonal tagjai, hanem a "minden objektum" elvet felhasználva HVL adható tetszőleges objektumhoz, legyen az egy folyamat, egy szál, egy eszközmeghajtó, egy szinkronizációs objektum vagy akár egy osztott memória régió. Megjegyzendő, hogy a „nemcsak hogy fájl szintű” biztonsági elemek Unixban mindig is léteztek, mert ott a „Unixban minden dolog egy fájl” irányelv szerint az imént felsorolt objetumok egy-egy látszólagos fájlal vannak nevesítve. Ezzel a fejlett biztonsági mechanizmussal az NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista), illetve a szerverekre szánt tagjai (Windows NT Server, Windows 2000 Server, Windows Server 2003, Windows Server 2008) is rendelkeznek. A szerver verziók a jogosultságok központi kezelését is lehetővé teszik a szervezeten belül.

A Microsoft a kezdeti biztonsági problémák elhárítására alkotta a Biztonságos számítógépezés kezdeményezést.

A Microsoft Windows története

    

A kezdetek

A Microsoft az Apple cég operációs rendszerének alapötletét felhasználva kezdte el kifejleszteni az ablaktechnikán alapuló rendszerét, a Windows-t. A rendszer a DOS után forradalmian újnak számított, sikere pedig a konkurenciához képest alacsony árában volt keresendő. Az 1.0-s után a 3.0-s rendszer megjelenése jelentett igazán nagy durranást, amikor a konkurens cég majdnem csődbe is ment.

Microsoft Windows for Workgroups 3.11

A Microsoft kiadott egy Windows for Workgroups 3.11 nevű verziót, amely 1993 novemberében jelent meg, és a Windows 3.1 javításának tekinthető. Ebben a verzióban már megjelent egy alapszintű multimédia támogatottság illetve a TrueType betűtípusrendszer. Ez volt az első Windows verzió, amelyet magyar nyelven is kiadtak. Később még megjelent egy Windows 3.2 is, de azt csak Kínában forgalmazták.

A Win95 után

Ezt követően eltelt pár év, mire megjelent a Windows 95. Sok dolgot a 95-ből örökölt meg a Windows 98, melynek a második kiadása, a Windows 98SE volt igazán sikeres, és nem egy gépen a mai napig fellelhető. A Windows NT leginkább vállalati körökben aratott nagy sikert, elsősorban rendkívüli stabilitása miatt. A Windows Me (Millennium Edition) rendszerek csak rövid időre tűntek fel. Rengeteg kritika érte megbízhatatlansága miatt, ezt még a Microsoft is elismerte.[2] Ezután 2000-ben jelentkezett a Windows 2000, melynek célja az volt, hogy összefonja az NT és 9x vonalat. A Windows XP (a név eredete: experience, élmény) 2001-es megjelenése óta három nagyobb javításon (SP1, SP2 és SP3) esett át, de ma szinte kizárólag SP2-es verziók üzemelnek. A Windows XP-nek megjelent egy 64-bites verziója is, amely – mivel csak 64 bites meghajtóprogramokat képes kezelni – a driverek hiánya miatt nem túl széles körben használatos, továbbá nem érhető el rá a harmadik szervizcsomag. A terméktámogatás 2014-ig garantált, hiszen napjainkban ez a legelterjedtebb operációs rendszer.

Félbeszakadt projektek

A Microsoft indított pár Windows-projektet, amelyek azonban félbeszakadtak, bár a technológiájuk egy részét beépítették más operációs rendszerekbe.

  • Cairo: 1991-1996-ig fejlesztés alatt álló rendszer, a Windows NT 4.0 kódnév alatt. Sosem adták ki, azonban egyes részeit felhasználták más rendszerekben. A grafikus felületét használja a Windows 95.
  • Nashville: a Windows 95 továbbfejlesztéseként, mint egy „Windows 96” jelent volna meg. Áthidalást jelentett volna a 95-98 közt, és a NT 4.0 - Cairo közt. Továbbá ebben jelent volna meg az Internet Explorer 3.0 és az Active Desktop. Szintén az ebben kifejlesztett technológiák egy részét más Windows verziókban felhasználták
  • Neptune: tulajdonképpen egy „Windows 2000 Home Edition” lett volna, ami tartalmazza a Windows 2000 technológiáját, és a Windows ME felhasználóbarát szolgáltatásait. Legjobb kiadása az 5111 build, amit bétatesztelésre ki is adtak. Frissíthető DirectX 9.0c-re és Internet Explorer 6-ra. Tartalmazta a Windows-tűzfal legelső változatát. A projektet végül félbeszakították, és végül is az Odyssey-vel és a Whistler projtektekkel összehangolva a Windows XP lett a végleges kiadás.
  • Odyssey: az Odyssey lett volna a Windows 2000-et felváltó üzleti operációs rendszer; a kódbázis a Neptune-nal azonos volt.

Napjainkban 

A hosszú halasztások után 2007-ben debütált Windows Vista rendszer stabil(abb)nak és biztonságos(abb)nak mondható az eddigieknél. A jövőről elmondható, hogy a szoftvergyártók a cégeknek szánt funkciógazdag és a háztartásoknak szánt szép rendszereket egyre inkább összemossák, így elég gépigényes rendszerek születnek. 2008 tavaszán erre az operációs rendszerre is adtak ki Service Pack-et, ennek telepítése mindenképp ajánlott.

A Windows Vista után megjelent a Windows 7 is, 2009 októberében megérkezett az első magyar (teljes) verzió. A rendszer rengeteg újítással, új GUI-val (Grafikus felhasználói felület) büszkélkedhet, és teljesítményét tekintve is előnyös az otthoni számítógéphasználók szempontjából. A Windows 7-tel kompatibilis programok teljes skálája megtekinthető a következő weboldalon: http://www.microsoft.com/windows/compatibility/windows-7/en-us/default.aspx Ha valamilyen programot mégsem találnánk meg, akkor jelezhetünk a Microsoftnak.

Windows 7 verziók: Starter - Kezdetleges, Aero megjelenítés nélküli OS. Home Basic - Otthoni alap OS, néhány Aero szolgáltatással Home Premium - A "legkényelmesebb". Teljes körű Aero szolgáltatás, gyors, zökkenőmentes munkamenetet biztosít. Professional - Kisvállalatoknak ajánlott. A Home Premium minden szolgáltatásával rendelkezik, és néhány Windows Server elemmel is. Enterprise - Nagyvállalatoknak, szintén több szerver elemmel. Boltokban nem kapható, vállalatok előrendeléssel vehetik igénybe. Ultimate - Végleges verzió. Minden Aero szolgáltatás, több szerver elem, gyors munkamenetet biztosít.

Több információ: http://en.wikipedia.org/wiki/Windows_7_editions

A jövő A következő Windows verz ióról nem sokat lehet tudni, mivel a Vista több csúszása után a Microsoft nem kíván teljesíthetetlen ígéreteket tenni. A Microsoft egyik mérnöke 2007 októberében bemutatta a Windows 7, vagy másik nevén Vienna munkanéven futó tervezett új változatot, amely egy MiniWin nevű, rendkívül lecsupaszított magra (kernelre) épült. Ez a rendszer a hipervizor nevű technikát alapozza meg, melynek során az operációs rendszer több példányban fut a gépen.[3] Más vélekedések szerint a MiniWin csak egy kísérleti kernel, ami önálló termékként nem jelenik meg.

Elemzők szerint a következő kiadás a Vista javított verziója lesz, apróbb újdonságokkal, talán még a felhasználói felület sem fog változni. A kevés konkrétum egyike, hogy a Microsoft Surface nevű eszközt integrálják majd az operációs rendszerbe.

A Windows hetedik verziójának kiadási dátuma 2009. október 24. A béta verzió 2009. január 24-ig ingyenesen tölthető.

A Microsoft már egy teljesen új alapokon álló Windows-utódon is dolgozik legjobb programozóinak bevonásával, amely a már bemutatott Singularity kísérleti rendszerre épül, s amely pillanatnyilag Midori néven ismert.[4]

A Windows főbb saját alkalmazásai

Az idők során számos alkalmazást építettek be az operációs rendszerbe, hogy a felhasználóknak az operációs rendszer feltelepítése után egyből rendelkezésükre álljanak bizonyos alapvető funkciók, és ne csak a nyers keretrendszert kapják. Már a Windows 3.1 idejében tartozék volt egy óra (akkor még a később eltűnt analóg óra is), a Paint (mely akkor szintén magasabb fejlettségi szinten állt), a Jegyzettömb, a Wordpad. A játékok közül a Pasziánsz és az Aknakereső voltak jelen. A Windows 9x rendszerekben megjelent már a Windows Media Player és az Internet Explorer egyre újabb verziói is. Ezek azóta a rendszer egyre szervesebb részét képezik, és már nem eltávolítható összetevők (példaként megemlítjük, hogy a Windows 98-ban még külön folyamatként futó explorer.exe adta a Windows Intézőt, és a „systray” folyamat a tálcát, míg XP-ben már az explorer.exe felelős a teljes asztalunkért, a tálcáért, a Start menüért. Időközben ezen alkalmazások listája folyamatosan bővül, egyre több segédalkalmazás áll rendelkezésünkre az újabb verziók megjelenésével.

Start menü és a tálca

A Windows 95-ben hatalmas reklámkampány kíséretében debütált az azóta is kulcsfontosságú és egyre jobban kibővített, átalakított Start menü. Lényege, hogy a szokásos alkalmazói ablakoktól jól eltérő és ráadásul állandó helyen érhessük el a számítógép legfontosabb helyeit. Hagyományosan az aktuális Windows verzió logója látható rajta, és a 95-XP verziók között a Start felirat is. Rendszerlogikai értelemben a start menü olyan, mint a parancssoros vezérlésű rendszereknél az állandóan kéznél lévő parancssor. Windows 95 előtt a start menü tartalma 4 darab, a közönséges programablakokhoz hasonló ikonos ablakba volt tematikusan szétosztva úgy, hogy a start menü minden egyes eleme ezen 4 ablak valamelyikében egy rákattintós ikon volt. Ennek is meg volt a maga koncepcionális eleganciája: elvégre ha ablakos a rendszer, akkor minden legyen ablak. A külső színfalak mögött, a rendszerprogramozói szemszögből a szóban forgó Start Menü is egy ablak, csak nagyon speciális formája van, és kedvenc szokása a képernyő alján csücsülni.

A tálca fogadja a korábban az asztalra kerülő ikonokat. Hagyományosan bal oldalon a Start gomb. Mellette az eszköztárak és a futó programok gombjai. Jobboldalt pedig az óra és egyes háttérben futó folyamatok ikonjai láthatóak.

Az újítás lényege tehát az, hogy hasznos lehet, ha speciális célokra a szokásos működésű és kinézetű ablakok helyett igen speciális kinézetű és működésű ablakokat hoznak létre.

Windows Media Player és Internet Explorer 

Ezekkel a termékekkel a Microsoft egy alapszintű programot bocsátott a felhasználók rendelkezésére, hogy egyből használhassák gépüket bizonyos funkciókra (böngészés, médialejátszás). Később ezek „behegesztett” összetevőkké váltak, és a telepítő automatikusan feltelepíti mindegyiket. A legtöbb felhasználónak negatív a véleménye az Internet Explorerről, bár a 7-es verzió nagyobb sikereket ért el, mint a 6-os.[5]

E két program minősége önmagában nem indokolja a megnyilvánuló ellenszenvet és hecckampányt.

 

A Windows termékei és technológiái

Kezdetben a Windows csak egy, a DOS operációs rendszer alatt futó grafikus felhasználói felület-család volt; a Windows NT-től kezdve tekinthető önálló asztali operációs rendszernek. Mára a Microsoft Windows termékek már az operációs rendszerek és mobiltechnológiák külön családját alkotják. A Windows termékek és technológiák (kronológiai sorrendben) kategóriákra bontva:

Windows asztali termékek

Windows kiszolgálótermékek

Egyéb Windows termékek

Windows technológiák

Internet Exploer

  • Internet Explorer 1.0
  • Internet Explorer 2.0
  • Internet Explorer 3.0
  • Internet Explorer 4.0
  • Internet Explorer 5.0, 5.5
  • Internet Explorer 6
  • Internet Explorer 7
  • Internet Explorer 8

Forrás: Wikipedia



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 76
Heti: 1 100
Havi: 1 955
Össz.: 242 026

Látogatottság növelés
Oldal: Operációs Rendszerek - Windows
Számítástechnika, Informatika - © 2008 - 2024 - nickrivers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »