---

Disk Operativ System

---

A DOS/360-at, vagy röviden csak DOS-t az IBM 1966 júniusában adta ki. A DOS névvel a TOS (Tape Operating System, azaz mágnesszalag kezelésére képes operációs rendszer) ellenpárjaként lépett fel. Később a továbbfejlesztett operációs rendszert már egyszerűen OS/360-nak nevezték.

Ezt az operációs rendszert speciális lyukkártyacsomagok összeállításával vezérelte az operátor vagy a programozó. Ezek a lyukkártyák alkották a JCL-t (Job Control Language, feladatvezérlő nyelvet). A programot és adatokat tartalmazó kártyákat a JCL kártyák közé helyezték. A JCL kártyák könnyebb felismerésük céljából általában más, feltűnő színű kartonra készültek.

Példa DOS-os JCL-re:

// TLBL TAPEFIL,'COPYTAPE.JOB',,,,2
// ASSGN SYS005,DISK,VOL=VOL01,SHR
// DLBL DISKFIL,'COPYTAPE.JOB',0,SD
// EXTENT SYS005,VOL01,1,0,800,1600

x86 DOS rendszerek

Amikor húsz évvel később a személyi számítógépek képesek lettek hajlékonylemezek használatára, a DOS elnevezés újra életre kelt, különböző gyártók különböző rendszereit jelentette, ezek közül a legfontosabb az IBM PC operációs rendszere, az MS-DOS, és a vele kompatibilis változatok, melyek uralták az IBM PC kompatibilis számítógépek piacát 1981 és 1995 között: PC-DOS, MS-DOS, FreeDOS, DR-DOS, Novell-DOS, OpenDOS, PTS-DOS, ROM-DOS és mások.

Ezen DOS változatok alapja a CP/M, melyet azonban kibővítettek a UNIX-hoz hasonló könyvtárszerkezet kezelésének képességével, és saját lemezformátumot vezettek be (FAT). Single-user (egyfelhasználós) és single-tasking (egyfeladatos) rendszer, jogosultsági vagy védelmi rendszere nincs. A CP/M (Control Program for Microcomputers) rendszert Gary Kildall és a Digital Research fejlesztett ki 1973-ban, és készítői csak egy egyszerű operációs rendszernek szánták. Viszont nagy sikere lett, 600 000 darabot adtak el belőle, a mikroszámítógépek 70%-án ez futott.

1980 áprilisában Tim Paterson is elkezdett írni egy operációs rendszert, mivel a Digital Research késett a CP/M-86 operációs rendszer kiadásával. Ezt a Seattle Computer Products 8086-alapú számítógépeivel lehet használni, és a CP/M forrásán alapult. A Seattle Computer Products ezt QDOS (Quick and Dirty Operating System, vagy más néven 86-DOS) 0.10 néven dobta piacra.

1980 októberében a Bill Gates, a Microsoft vezetője 25 000 dollárt fizetett a Seattle Computer Products QDOS-áért, hogy leszállítsa azt egy meg nem nevezett kliensnek, az IBM-nek. Kildall nem akarta annak elődjét, a CP/M-et eladni a cégnek. A QDOS-t a Microsoft által alkalmazott Tim Paterson átírta, hogy működjön IBM-alapú számítógépeken is. Decemberben a Digital Research kiadja a CP/M-86 operációs rendszert. A következő év júliusában a Microsoft minden jogot megvesz a Seattle Computer Products-tól a QDOS-ra, és elnevezi MS-DOS-nak.

Az IBM ezt a programot PC-DOS, míg a Microsoft MS-DOS néven fejleszti tovább. Ezek párhuzamosan zajlanak, de a PC-DOS csak IBM-alapú gépeken működik.

MS-DOS, PC-DOS

DR-DOS, Novell DOS, OpenDOS

1988 januárjában a Digital Research, Gary Kidall cége átnevezte a CP/M-et DR-DOS-ra, majd májusban kiadja a DR-DOS 3.31-et. Ez 512 MB-os merevlemez-partíciókat is támogatott. 1990 májusában jött ki a DR-DOS 5.0, majd 1991 szeptemberében a DR-DOS 6.0, amely támogatta a Superstore lemeztömörítést. 1993 áprilisában a Novell megvette a Digital Research-öt, és a program nevét Novell DOS-ra változtatta. Decemberben ki is adta az operációs rendszert Novell DOS 7.0 néven.

1997 januárjában a Novell eladta a Novell DOS-t a Caldera Systemsnek, ami nyílt forráskóddal OpenDOS 7.01-ként adja ki. Decemberben azonban a Caldera már zárt forráskóddal dobta piacra az OpenDOS 7.02-t. 1999 júniusában a Caldera Systems is megvált a rendszertől, a felvásárló Lineo újra DR-DOS néven, 7.03-as verziószámmal adja ki azt. Decemberben a Lineo kizárólag OEM licenccel teszi elérhetővé a DR-DOS 7.04-et. 2000 januárjában a Lineo kiadja a DR-DOS 7.05 bétát, de gyorsan be is fejezi a fejlesztését. 2002 júliusában Udo Kuhnt belekezd a DR-DOS/OpenDOS Fejlesztési Projektbe, ami az OpenDos 7.01-en alapul. Októberben a Lineo eladja a DR-DOS-t a DeviceLogics-nak, akik 2004 márciusában DR-DOS 8.0 néven adják ki.

ROM-DOS [szerkesztés]

A ROM-DOS a Datalight fejlesztése, 1989-ben adták ki. Beágyazott eszközök fejlesztőinek tervezték. Kompatibilis az MS-DOS-szal.

PD-DOS, FreeDOS

A PD-DOS-t 1994. június 28-án tették elérhetővé, ez egy nyílt forráskódú projekt volt, melyet Jim Hall indított útjára. Júliustól "Free-DOS" néven vált ismertté. 1996-tól a fejlesztők "elhagyták" a kötőjelet, a projekt azóta FreeDOS néven él. 2006. szeptember 3-án adták ki a FreeDOS 1.0 verzióját, és valamikor 2009-ben tervezik az 1.1-es verzió kiadását.

A FreeDOS projekt koordinátora jelenleg is Jim Hall.

PTS-DOS

A PTS-DOS 7.0-t 1995 júliusában, a PTS-DOS 2000-et pedig 1999 szeptemberében adták ki.

Név	Alkotó	Jelenlegi kód tulajdonosa/ Karbantartó	Licenc	Első kiadás dátuma	Maximális partícióméret	Támogatott fájlrendszer	3.5" floppy kapacitás	5.25" floppy kapacitás	Hosszú fájlnév támogatás
MS-DOS 1.1	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	1982	nem támogatott	FAT12	nem támogatott	360kB	nincs
MS-DOS 3.0	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	1984	32MB	FAT12	nem támogatott	360kB, 1.2MB	nincs
MS-DOS 3.2	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	1986	32MB	FAT12	720kB	360kB, 1.2MB	nincs
MS-DOS 3.3	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	1987	32MB	FAT12	720kB, 1.44MB	360kB, 1.2MB	nincs
MS-DOS 4.0	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	1988	2GB	FAT12, FAT16	720kB, 1.44MB	360kB, 1.2MB	nincs
MS-DOS 6.22	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	1994	2GB	FAT12, FAT16	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	nincs
MS-DOS 7.0 (Windows 95A)	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	1995	2GB	FAT12, FAT16	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	van
MS-DOS 7.1x (Windows 95B/OSR2, 95C/OSR2.5, 98 és 98SE)	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	1996	124.55GB (FAT32-vel)[m 2]	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	van
MS-DOS 8.0 (Windows ME)[m 3]	Microsoft	nem támogatott	jogvédett [m 1]	2000	124.55GB (FAT32-vel)[m 3]	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	van
DR-DOS 6.0	Digital Research	nem támogatott	jogvédett	1991	2GB	FAT12, FAT16	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	nincs
DR-DOS 7.03	Lineo	DeviceLogics	jogvédett	1999	2GB	FAT12, FAT16	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	nincs
DR-DOS 8.0	DeviceLogics	DeviceLogics	jogvédett	2004	?	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	nincs
FreeDOS beta 0.9	Bernd Blaau	Bernd Blaau	Open Source	?	?	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	van
Novell DOS 7.0	Novell	nem támogatott	jogvédett	1993	2GB	FAT12, FAT16	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	nincs
OpenDOS 7.01	Caldera Systems	Udo Kuhnt?	Open Source	1997	2GB	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	nincs
PC-DOS 1.0	IBM	nem támogatott	jogvédett	1981	nem támogatott	FAT12	nem támogatott	360kB	nincs
PC-DOS 7.x / 2000	IBM	IBM	jogvédett	1995	2GB	FAT12, FAT16	720kB, 1.44MB, 1.86MB (XDF), 2.88MB	360kB, 1.2MB, 1.54MB (XDF)	nincs
PTS-DOS 32	PhysTechSoft	PhysTechSoft	jogvédett	?	?	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	van
PTS-DOS 2000	PhysTechSoft	PhysTechSoft	jogvédett	?	?	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	van
PTS-DOS 2000 PRO	PhysTechSoft	PhysTechSoft	jogvédett	?	?	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	van
ROM-DOS	Datalight	Datalight	jogvédett	?	?	FAT12, FAT16, FAT32	720kB, 1.44MB, 2.88MB	360kB, 1.2MB	van

 

Forrás Wikipedia

Oldal: Operációs Rendszerek - DOS
Számítástechnika, Informatika - © 2008 - 2024 - nickrivers.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat